Legutóbbi cikkemben arról írtam, hogy egy átlagos minőségű széna milyen beltartalmi értékekkel rendelkezik. Láttuk azt, hogy nem fedezi a ló minden szükségletét a vitaminokat és ásványi anyagokat illetően.
Sokan azonban nem csak szénát etetnek a lovukkal, hanem szemestakarmányt is. A leggyakoribb ezek közül a zab, így ebben a cikkben bemutatom azt, hogy mi történik tápanyag fronton, ha kiegészítjük zabbal lovunk takarmányát.
Az előző példában 14 kg szénával számoltam, most pedig hozzáadtam 1 kg zabot ehhez az adaghoz. Azért ennyit, mert ez körülbelül megfelel annak a mennyiségnek, amit átlagban adnak egy lónak naponta. Nyilván lehet ettől eltérő, de szemléltetésnek teljesen megfelel ez a példa.
Az alábbi ábra mutatja, hogy hogy alakul most a lovunk étrendje. A zöld rész a szénában meglévő mennyiség, a kék rész pedig az, amit a zab adott hozzá.
Láthatjuk, hogy a hiányos részekhez csak nagyon kis mértékben adott hozzá a zab, szóval sajnos nem vagyunk ki a vízből az ásványi anyagokat és vitaminokat illetően azzal, hogy zabbal egészítjük ki a takarmányt.
De akkor mire való a zab a ló takarmányozásában?
Energia bevitelre. Ezt azért szögezem le itt az elején, nehogy valaki a fenti ábrából arra a következtetésre jusson, hogy akkor ha megnöveljük a zab mennyiségét mondjuk 5-10-szeresére, akkor majd mindenből elég lesz a lovának benne. Nem. Nem is adhatunk belőle annyit a lovunknak, erre nagyon vigyázzunk, mert egy bizonyos mennyiség felett már nem tudja megemészteni a keményítőt és komoly, maradandó gondokat okozhatunk a lovunknak vele! (ez a bekezdés egyébként vonatkozik az összes gabonára, nem csak a zabra)
Mit tudunk a zabról?
A zab rosttartalma magasabb (10-12%) és keményítőtartalma alacsonyabb (30-40%), mint más gabonaféléknek. A benne lévő keményítő nyers formában is jobban emészthető a lovak vékonybelében, mint más gabonafélék, például a kukorica és az árpa. Ez utóbbi tulajdonsága kulcsfontosságú az egészséges emésztőrendszer szempontjából. Ezen kívül adott térfogatának a súlya is kisebb, mint a többi gabonáé, így “biztonságosabb” megoldás is, hiszen ha lovászunknak megremeg a keze, és jobban megmeríti a fánglit, vagy esetleg úgy van vele, hogy “hadd egyen az a szegény állat még egy kicsit”, akkor is kisebb az esélye, hogy túlmegy a keményítő tartalom a vékonybélben megemészthető mennyiségnél.
A zab ízletes gabona lovak számára, és a legtöbb lóval egészben és nyersen is etethető.
Azoknak a lovaknak azonban érdemes roppantva adni, akik valamilyen oknál fogva nem rágják, vagy nem tudják jól megrágni azt. Ilyenek a csikók, az idősek, a rossz fogazatúak vagy éppen a nagyon mohón evő lovak. Ezzel biztosítjuk azt, hogy a külső héj valóban megnyíljon (ezt a rágás végzi egyébként), és amikor a vékonybélbe jut a gabona, akkor az valóban el tudjon kezdeni emésztődni.
Akkor tehát mit tehetünk?
Továbbra is hangsúlyozom, hogy ne kezdjünk bele az otthoni boszorkánykonyhába és ne kezdjünk el egyenként ásványi anyagokat és vitaminokat adagolni a lovunk étrendjéhez. A megfelelő takarmányozást komplexen kell nézni, és ennek megfelelően kell kiválasztani a lovunk számára legoptimálisabb megoldásokat.
Ha szeretnéd, hogy segítsek, keress bátran. 🙂